20.fejezet - Bocsánat...

Jó olvasást♥xx

Elveszetten ültem a kavicsos parton miközben kisebb kortyokba fojtottam szomorúságomat. Talán mások nem akadnak ki annyira, mint én. De azok nem azt látták, amit én. Nem látták a partnerük szemében a dühöt, az igazat, hogy valójában így gondolják… Az ég felé emeltem fejemet s elmélyedve nézegettem az ott fent csillogó csillagokat. A sötét fellegek néha-néha betakarták a fényüket. Percekkel később jobbra billentettem fejemet majd egy sötét alakot vettem észre. Először azt hittem Harry az, de nem ő volt. Zayn alakja kezdett kirajzolódni majd lassan futni kezdett az. Kikapva kezemből az italt, belekapott karomba majd felrántott.

-         Mi történt?

-         Semmi Zayn, hagyj magamra!

-         Mi történt?? – próbálta lenyelni dühét.

-         Harry olyat mondott nekem amit nem kellett volna…

-         Mi volt az Miranda?

-         Semmi, ez legyen az én dolgom, kérlek, ne szólj bele.

Erősen magához húzott, hogy átöleljen. Jól esett a törődése, de a szomorúságot még ez se ölte ki belőlem. Az ember sokszor érzi azt, hogy összetört. Ezek oka mindig egy fiú volt. Egy fiú, akit igazán szerettek, tiszta szívből…

                                                                   * Harry *

Elgondolkodtam az úton, miközben haza sétáltam a szüleimhez. Most jutott el az eszemig mit is mondtam neki. Annak a lánynak, akit soha nem bántanék meg. Most még is megtettem. Megtettem, mert a düh győzedelmeskedett felettem. Vajon mi lehet vele? Vajon hol lehet most, vagy kinek a karjaiba? Nem tudok úgy elmenni a turnéra, hogy ne látnám legalább egyszer, utoljára… Pár órás sétálásom után megérkeztem a lakáshoz. Anyu kinézett az ablakon majd valamiféle jelet mutatott a szobában lévő többi személynek. Az ajtó hangos nyikorgással kinyílik majd a fiúk futnak ki rajta.

-         Harry, hol a francba voltál? Lekéssük a koncertet!! – kiálltja Liam.

-         Miféle koncertet?

-         Ne játszd az értetetlent, tudod, amit megbeszéltünk. Még Zaynt is meg kell keresnünk!

Megragadták karomat majd a kocsiba húztak. Semmi kedvem nem volt de a rajongók miatt el kellett mennem. Miután megérkeztünk Niall elment Zaynért és hárman maradtunk. A várakozást próbával töltöttük el. Az egyik kedvenc dalunkat énekeltük. Az én szólómnál jártunk már amikor elcsuklott a hangom.

 -         Nem fog menni… - nyögöm ki.
 -         Mi az, hogy nem? Harry ne csináld!! – felesel Louis.

Leültem a színpad szélére szótlanul. Nem tudom hány percig is ültem, de az biztos, hogy Niallék addigra visszaértek. Felemeltem fejemet és azt figyeltem meg, hogy Zayn szúrós tekintettel figyel. Oda jött hozzám majd leült.

-         Harry, tudom mi történt. Sosem tettem ilyet a barátommal, de Miranda egy jótékonysági esten van. Menj el.

-         Zayn, de koncertünk lesz! – húztam fel szemöldökömet.

-         Menj mielőtt meggondolom magamat. Nyomás. – mosolyogja el magát.

Felpattantam és nagy léptekkel mentem a kocsihoz. Út közben Zayn átküldte a címet. Félúton egy sarki virágüzletbe mentem és egy szál vörös rózsát vettem. Ez ugyanis Miranda kedvence. Visszasiettem a kocsihoz, majd tovább hajtottam. Sikeresen megérkeztem a helyszínre. Belépve a terembe erős virág illat csapta meg orromat. Körbe pillantottam, hogy felmérjem a terepet majd egy közeli büféasztalhoz sétáltam. Egy fiatal hölgy egy pohár vörösbort nyomott a markomba. Azt iszogattam, míg meg nem láttam Mirandát.

                                                                  * Miranda *

Jó újra közösségben lenni. Emberekkel társalogni vagy épp iszogatni. De még csak most jött el a pillanat, hogy aláírjam az adományozási lapot. Hosszú, fehér ruhámban nehézkesen felfelé lépkedek a lépcsőn. Egy jó ismerős megragadja vállamat, amivel a megállásra utasít.

-         Hé, Miranda az a srác nem a te barátod? – kérdezi.

-         Kicsoda?

-         Az ott ni, az amelyiknek a kezében az a rózsa van.

Hátra biccentem fejem és kiszűröm a tömegből Harryt. Először nem hittem a szememnek. Csodálkozva bambulok előre, míg a test lassan közeledni nem kezd. A szívem egyre hevesebben vert ahogy közeledett. A lépcső alján megállt és feltűnően végig nézett rajtam. Nagyot nyeltem s vissza fordultam a menet irányba. Figyelmen kívül próbáltam hagyni őt, de ekkor selymes hangjára figyelek fel. Az emberek zaja pillanatok alatt megállt. Csak az ő énekére figyeltek. Léptemet félbehagyva fordultam vissza. Ott állt előttem az az ember, akibe 3 hónappal ezelőtt beleestem. Ajka a dalszövegre mozdult s szeme megcsillant. A fürtös srác, aki nap mint nap meghódította szívemet, újra megtette. Újra beleestem. Engedelmeskedtem szívemnek és lefelé sétáltam. Száját széles mosolyra húzta, ami a megkönnyebbülést éreztette. Szemben állok vele s testünket csak egy apró rész választotta el.  A dal abba maradt s a termet ellepte a csend. Kezét kinyújtotta majd végig simította a karomat. Lehunytam szemem s nagy levegőt szívtam.  Keze elérte enyémet s belenyomta a virágot. Mikorra kinyitottam szememet már nem volt előttem. Keresni kezdtem Őt, majd megláttam az ajtón kimenni. Nem mondtam neki semmit, csak néztem. Néztem előre amíg lehetett, de most elment. A szívem ahelyett hogy nyugodott volna egyre jobban vert.  Gondolkodás nélkül futni kezdtem, hogy utolérjem. Kiérve megpillantom a kocsijának dőlve.

-         Utánam jöttél… - mondja.

-         Utánad. – kiegyenesedett majd újra közelíteni kezdett.

-         Én is utánad jöttem, mert szeretlek. Tiszta szívemből.

Az egyik szemem sírt a másik nevetett. Megvakartam homlokomat majd én is közelebb mentem. Belemarkolt ruhámba majd megcsókolt. Még éreztem az édes bor ízét amit bent ivott. Halk léptekre figyeltem fel amiknek tulajdonosa a többi ember volt. Hangos tapsba kezdtek mindahányan voltak. Hazza elengedett miközben én akaratlanul örömkönnyeket kezdtem potyogtatni. Harry fülébe súgtam egy apró mondatot:

- Ez az utolsó esélyed volt. Utolértél még mielőtt elmentem végleg. – gyengéden megsimogattam arcát s folytattam: Szeretlek, de ha muszáj elengedlek.. Örökre… 

Sziasztoook! Képzeljétek elkaptam egy járványt aminek a neve Ihlet:s Sajnos mindennap rám jön ezért be kellett rá vennem a gyógyszerem ami ez a rész. :D Remélem tetszett, a pipálást és a feliratkozást nem elfeledni. Jól esne néhány visszajelzést!